Soha nem látott szaharai porvihar vonul át Magyarországon

/
/
1624 megtekintés

Elérte Európát az évtized legmarkánsabb szaharai porviharos eseménye, ezt jelzik a narancssárgára színezett naplementék, az autók szélvédőjén látható vörös foltok és porcseppek, valamint a marsbéli tájra emlékeztető magashegységi hómezők, írja blogján Varga György, az MTA Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, porviharkutató.

Szaharai porviharos eseménynek nevezik azokat az észak-afrikai porforrásterületekről kiinduló intenzív porkifúvásos epizódokat, melyek során a több ezer vagy tízezer kilométeres távolságba is eljut – olykor hatalmas mennyiségben – a szaharai finomszemcsés poranyag. A mostani por érkezésére lehetett számítani. Varga szerint kezdetben a Nyugat-Mediterráneum, Spanyolország, Dél-Franciaország és Olaszország, majd a Balkán-félsziget, Közép- és Nyugat-Európa, a Brit-szigetek, míg végül Szent-György napjára Krétától Izlandig, majdhogynem a teljes kontinens légköre szaharai porral lesz telítve.

Az esemény meteorológiai hátterében egy magaslégköri teknő délfelé húzódása eredményeként kialakult hidegcsepp áll. A keletfelé mozgó alacsonynyomású légköri képződmény előoldalán alakult ki az intenzív déli áramlás, mely ezután a kontinens feletti anticiklon blokkoló hatása miatt nem egyre jobban szétterjedt ÉNy-Európától egészen a Földközi-tenger keleti medencéjéig.

A porviharkutató a blogbejegyzésben azt írta, gyakran figyelhető meg szaharai por a Földközi-tenger medencéjében, de ilyen mértékű és ekkora területre kiterjedő epizódot az elmúlt években nem tapasztaltak. A porszemcsék jellemzően kőzetliszt-méretűek. A magyar elnevezés rendkívül találó, hiszen a hétköznapi finomra őrölt lisztéhez hasonló igen apró átmérőjű szemcseméret ez. Varga megjegyezte, több tízmillió tonnányi szaharai por került most a légkörbe. A szárazon kihulló por a felszínen is megjelenhet, de sokkal látványosabb az egyre gyakoribbá váló csapadéknak köszönhető nedves ülepedés, amit véres esőként is emlegetnek.