Számodra is ismerős lesz ez a pillanat, ahonnan már csak egy csettintés a fájdalmas vég

/
/
673 megtekintés

Létezik az a pillanat, ahonnan nincs visszatérés, nincs választási lehetőség, kellemetlen vagy fájdalmas véget ér az elkezdett mozdulatsor. A történet duplán fájhat: Amikor elszenveded, és amikor újra átéled, mert volt valaki annyira szemfüles, hogy lefotózza.

Tisztán itt a pillanat, amikor az alig pár hónapos montenbájkkal flegmán tekertem a jéggé kitaposott, csúszós aszfalton, hegymenetből tempósabb országútira váltottam, majd akkorát taknyoltam a hideg jégen, hogy aki látta, azóta is röhögi. Nem ez volt az egyetlen borulás, herét is csaptam oda a fémvázas csepelhez, de mindegyik pillanatból a fájdalmas vég, és a visszafordíthatatlan esés előtti pillanat, ami megmaradt. Az ember emlékeiben élénken él, amikor közeledik a veszély, és maximum becsukod a szemed, összeszorítod a fogaid, aztán reménykedsz a legjobbakban. Akkoriban maximum így maradhatott meg bárki fejében, ma már mindenki kezében a kamerás mobil, hogy ne csak az lásson, aki épp arra jár, hanem az egész világ a szerencsétlenségeden röhögjön. Ahogy mi is tesszük azt azokkal, akik még nem tudják, vagyis már igen, hogy amit éppen tesznek, abból sok jó nem fog kisülni, de ha szerencséjük lesz, vagyis volt, akkor fájni nem fájt annyira.