Az idegen postázó meghívta a férfit egy legénybúcsúra, aki rövid hezitálás után úgy döntött, hogy el is megy a bulira. A bibi csak annyi, hogy Novak lakhelye és a legénybúcsú helyszíne között csupán 4200 km távolság van. Novak azt mondja, hogy már az elején csábító volt a vermonti síterep egyik faházába szóló meghívás, ahol a nyolcvanas éveket megidéző hangulatot olasz ételek, barbeque, sör és egyéb italok teszik majd felejthetetlenné. Angelo legénybúcsús meghívójára pár sorban válaszolt:
Nem tudom, ki az az Angelo. Én Will Novak vagyok Arizonából. Vermont nagyon messzinek tűnik nekem, hogy elutazzak oda egy legénybúcsúra, egy olyan srácnak, akit még csak nem is ismerek.
De tudjátok mit: számoljatok velem is! Az e-mail tartalmából Angelo nagyszerű embernek tűnik, és szeretném, ha stílusosan megünnepelné. Remélem, a menyasszonya is csodálatos!
A Phoenixben élő férfi egyetlen problémája az volt, hogy a 4200 km-es utazáshoz nem volt elegendő pénze, de a jó ügy érdekében egy adománygyűjtést kezdeményezett. Közzétette az egész sztorit, bemásolta a leveleket, hiszen a válaszára reagáltak is a legénybúcsú szervezői, akik várták Novak megérkezését. A gyűjtés mondhatni sikeres lett, hiszen a várt 210 ezer forint helyett majdnem másfél millió érkezett a számlára.
Mivel nem csak legénybúcsút ültek a srácok, hanem Angelo elsőszülött gyermekének is megfakasztották a tejet, ezért Novak úgy döntött, hogy az utazásból és a kiruccanásból megmaradó pénzt Angelo gyermekének megajándékozására fordítja, vagyis minden pénzét olyan holmira költi, ami egy babának szükséges. A buli végül összejött, ami nem egészen úgy sikerült, mint azt tervezte, de élményekkel gazdagodva tért haza.
Will Novak a bal oldalon van piros dzsekiben, Angelo pedig a kép jobb oldalán látható