Max Biaggival vérre menő csatározásokat vívott, egy-egy futam után a versenyzők középső ujjai is gyakorta villantak a másik személyét illetve. Ügyessége, és a tény, hogy motor nyergében született, szinte nem mindig hozta meg számára a sikert, hiszen ahogy az lenni szokott, a dobogó legfelső fokára nem mindig ő állhatott. 2006-ban felröppentek a hírek, hogy kipróbálja magát a forma 1-ben, azonban szárnypróbálgatásai csak a tesztelésekig jutottak el.
Az idők során nem csak rengeteg rekordjával írta be magát a motorsport történelmébe, hanem azzal a számtalan egyedi sisak festéssel is, amivel a megszámlálhatatlan futamjai során rajthoz állt. A minta legtöbbször más volt, de az alap nap-hold motívum szinte a sisakok nagy részénél megtalálható. Az idők során védjegyévé vált a 46-os szám, így az érthető, hogy legtöbbször felbukkant. Nem csak feltűnésből kreált mindig valami újat, hiszen az olasz motoros erősen kötődik szülőföldjéhez, családjához és barátaihoz, a dizájnelemek életének és szoros környezetének jellemzőit szimbolizálják.
Az alap szín a kék, amelyet rikító színek díszítenek. Találkozhattunk már a Yamaha csapat logójával, akikkel nagy sikereket ért el, és akikre mai napig is számíthat. Szeretett kutyáinak neve és macskájának láblenyomata is megtalálható volt már, ahogyan Aldo Drudi dizájner ujjlenyomata is. Persze édesanyja és aktuális barátnőjének csóklenyomatai is szerepeltek már a kobakon. Sérülése után egy hatalmas órát is viselt már a tarkóján, ami azt a drága időt fejezte ki, amit felépülése során a szeretteivel tölthetett, és hogy az álmai, a motorozás, számára minden percben ajándék.
