A tengerparton sütteted a hasad mikor arra leszel figyelmes, hogy zúgolódik a tömeg és látod, hogy valaki egy delfinnel a hóna alatt flangál és mutogatja mindenkinek szerencsétlen partra vetődött jószágot. Szelfiznek, simogatják, örömködnek.
Mit csinálsz?
A.– Odarohanok, elveszem az állatot az embertől és visszaviszem a vízbe, aztán leverek egy olyan sallert a férfinak, hogy a takony menetet vág a nyakán.
B.– Odarohanok, verek egy bődületes sallert a férfinak, majd visszaviszem a kis delfinnel a vízbe.
C.– Nincs “C”-variáció!
Addig parádézott a strandoló tömeg a delfinnel, hogy szegény kiszáradt/megfulladt, mert azt mindenki elfelejtette, hogy a víz a természetes élőhelye. Félelmetes, hogy senkinek nem jutott eszébe két szelfi között, hogy “Hé emberek, nem kéne visszadobni a vízbe a halat?”
Aztán mikor már nem mozgott, egyszerűen otthagyták a parton, jó’ van az úgy, majd a sirályok eltakarítják. Az emberiség tényleg megérett a pusztulásra.
