Ha egy kicsit visszaugrunk az időben és képzeletben újra beülünk az iskolapadba akkor gyakorlatilag a férfiak 90% biztos meg tud nevezni egy olyan tanárnőt a múltból, aki nagy hatással volt serdülő korára. Persze akkor még nem hallottunk olyan sztorikat mint manapság, hogy a tanárnők miket csinálnak a diákokkal a szertárban. Pedig mi képzeletben minden helyiségben megszeretgettük Őt és jó pár álmatlan éjszakánk volt miatta.
Bemutatjuk nektek Kristin MacDonald-ot, aki éveken át tanított, ám a munka az évek alatt egyre jobban felőrölte. Munkája mellett külön órákat adott a diákoknak, ami ugyancsak rengeteg energiát őrölt fel – és még a keresete is olyan alacsony volt, hogy szinte egyik napról a másikra élt.
Pár éve elhatározta, hogy mellékállást vállalt, ami egy sokkal jövedelmezőbb iparág, csak a hirtelen jött pénz nem nagyon tetszett a tanári karnak.. A poén az egészben az, hogy most azzal vádolja volt iskoláját, hogy az iskola vezetése az adófizetők pénzén fizetett elő az oldalára, hogy lebuktassák, és hogy ezzel az indokkal el tudják Őt küldeni az iskolából.
MacDonald szeretné megoldani az ügyet, és visszatérni a munkájához, amiért egyébként keményen megdolgozott: Két évig járt főiskolára, hogy megszerezze a diplomáját, amihez diákhitelek is tartoznak, amelyeket még mindig törleszt.
