Amikor ragadós, cukros masszába ejted a desszerthez kapott villádat.
Amikor a csokis fánkod becsomagolod, de amikor megennéd, a melegben megfáradt csokimasszát teljes egészében felitatja a csomagolópapír. Annyira, hogy nyoma sem marad az édes, krémszerű borításnak.
Amikor úgy megdermed a vaj a hűtőben, hogy nem tudod elkenni a kenyéren.
Amikor jégkrémet ennél, de úgy meg van fagyva az egész, hogy a kanalat sem bírod belenyomni, vagy ha mégis, a tömbbé fagyott édesség kivágja a szádat.
Amikor valaki egy korty tejjel rakja vissza a minimum 3 literes műanyag kannát.
Vagy az ivólevet.
Amikor a muffin alja beleragad a papírba.
Amikor megveszel egy nagy zacskó burgonyaszirmot és azt tapasztalod, hogy a chips több, mint fele levegő.
Amikor az utolsó falatokat kézzel már nem tudod kiszedni.
Amikor a legjobban esik a leves, de a kanál belehuppan a közepébe.
Amikor olyan lassan próbálod kiönteni az itókádat, hogy az a pohár oldalán végigfolyva a terítőn landol.
